Mi a Super-AMOLED (S-AMOLED)?

A Super-AMOLED meghatározása

Az S-AMOLED (szuper-aktív mátrix szerves fénykibocsátó dióda) olyan marketingterv, amely számos elektronikus eszközben használt megjelenítési technológiára vonatkozik. A "szuper" a nevében megkülönbözteti a régebbi, kevésbé fejlett verzióktól (OLED és AMOLED).

Gyors alapozó az OLED és az AMOLED készülékeken

A szerves fénykibocsátó diódák (OLED) használatával történő megjelenítések szerves anyagokat tartalmaznak, amelyek villamosan érintkezve világítanak. Az AMOLED aktív mátrixának beállítása elkülöníti az OLED-et. Az AMOLED egyfajta képernyőtechnika, amely nemcsak a fénykijelzés módját tartalmazza, hanem a tapintást érzékelő módszert is (az "aktív mátrix" rész). Bár igaz, hogy ez a módszer egy része az AMOLED kijelzőknek is, a szuper-AMOLED-ek kissé eltérnek egymástól.

Íme néhány összefoglaló az AMOLED kijelzők előnyeiről és hátrányairól.

Előnyök :

Hátrányok:

Az AMOLED kijelzők ismertek, hogy szükség esetén mély fekete színt képesek előállítani, hatalmas plusz bármelyik kijelzőn és valami, amire a standard IPS (síkba kapcsoló) LCD (folyadékkristályos kijelző) összehasonlításakor azonnal észrevehető. Az előny nyilvánvaló, amikor filmet néz vagy egy olyan képet néz, amely "igaz" fekete színt tartalmaz.

Az AMOLED technológia magában foglal egy réteget az OLED panel mögött, amely fényt ad az egyes képpontok helyett a háttérvilágítás használatához, mint az LCD-kijelzők. Mivel az egyes képpontokat szükség szerint lehet színezni, a pixeleket el lehet sötétíteni vagy kikapcsolni, hogy valódi fekete legyen, ahelyett, hogy a megvilágított képpontok fénytől fogva blokkoltak volna (mint az LCD esetén).

Ez azt is jelenti, hogy az AMOLED képernyők nagyszerű színek megjelenítésére szolgálnak; a kontraszt a fehérekkel végtelen (mert a feketék abszolút fekete színűek). Másrészt ez a csodálatos képessége megkönnyíti a képek túl élénk vagy túltelített megjelenését.

Super-AMOLED vs AMOLED

Az AMOLED hasonló a Super-AMOLED-hez, nemcsak a neve, hanem a funkciója is. A valóságban a Super-AMOLED minden szempontból megegyezik az AMOLED-nel, de egy, de ez az egyetlen mód, ami minden különbséget tesz.

A két technológia megegyezik abban, hogy az őket használó eszközök tartalmazhatnak fény- és érintésérzékelőket, így a képernyő olvasható és manipulálható. A tapintást érzékelő réteg (a digitizer vagy a kapacitív érintőképernyős réteg) azonban közvetlenül a képernyőbe ágyazódik a Super-AMOLED kijelzőkben, miközben ez egy teljesen külön réteg a képernyő tetején az AMOLED kijelzőkben.

Ez nem feltétlenül nagy különbségnek tűnik, de a Super-AMOLED kijelzők számos előnnyel járnak az AMOLED kijelzőkkel szemben, mivel ezeket a rétegeket tervezték:

A Super-AMOLED kijelző mögötti technológia gyártása azonban drágább. A legtöbb technológiához hasonlóan ez valószínűleg megváltozik, mivel több gyártó beépíti az AMOLED készülékeket a tévékbe, okostelefonokhoz és más eszközökbe.

Az AMOLED technológia további hátrányai:

A Super-AMOLED kijelzők típusai

Néhány gyártónak további feltételei vannak a Super-AMOLED kijelzőknek, amelyek saját eszközökkel rendelkeznek.

Például a HD Super-AMOLED a Samsung egy Super-AMOLED kijelzője, amelynek nagy felbontású felbontása 1280x720 vagy nagyobb. A másik a Motorola Super-AMOLED Advanced, amely a Super-AMOLED képernyőknél világosabb és nagyobb felbontású kijelzőket jelent. Ezek a képernyők a PenTile nevű technológiát használják a képpontok élesítéséhez. Többek között a Super-AMOLED Plus, a HD Super-AMOLED Plus, a Full HD Super-AMOLED és a Quad HD Super-AMOLED.